A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.
Alig volt az elmúlt 30 évben olyan kiemelkedő reálbér-növekedésre, mint amit 2024-ben láttunk. Ez azonban a vártnál kevésbé látszik a fogyasztás alakulásában, hiszen tavaly sokat csökkent a keresetek vásárlóereje és a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadt. De mi lesz 2025-ben?
Az amerikai elnökválasztás minden évben jelentős hatással van a piacokra, de a 2024-es novemberi eseményt kivételes várakozás övezte. A befektetők már Trump győzelmét megelőzően elkezdték árazni a republikánus jelölt esélyeit, amelyek szeptember közepétől egyre markánsabban emelkedtek. Miután Trump novemberben megnyerte az elnökválasztást, a tőzsdéken valóságos eufóriát láthattunk, a mozgások pedig a Covid-időszak utáni bikapiac legszebb napjaira emlékeztették a befektetőket. Nem túlzás azt állítani, hogy győzelmével Trump valósággal berobbantotta a piacokat, de vajon jövőre is kitart a Trump-trade lendülete?
Nagyon komoly kihívásokkal néz szembe az európai autóipar, erre az idei év eseményei is rámutattak. A globális piaci verseny, különösen a kínai gyártók térnyerése, az EU-s szabályozás szigorodása, és a gyenge elektromosautó-eladások súlyosbítják az európai szereplők helyzetét, ami létszámleépítésekhez, gyárbezárásokhoz vezetett. Az idei év eseményei rámutattak, hogy ez egy nagyon komoly kihívásokkal terhelt időszak, és nagyon úgy tűnik, hogy az idei ugyan lezárul, gondoknak még koránt sincs vége.
Nem ez volt a forint éve. A nagy kérdés pedig immár az, hogy jövőre változik-e a helyzet.
Jó éve van a kriptopiacnak. Donald Trump elnöki győzelme jelentős hatással volt a bitcoin árfolyamára, amely 100 000 dollárra emelkedett. Az év elején elfogadott bitcoin ETF-ek és a felezés is hozzájárult a piaci fellendüléshez, míg az újabb körös ralit Trump új, kriptobarát politikai irányvonala, és választási győzelme táplálta. Az alábbiakban áttekintjük, hogyan formálhatja Trump elnöksége a kriptopiacot 2025-ben, és milyen lehetőségek és kockázatok várnak ránk az előttünk álló időszakban.
A Közel-Kelet sosem számított a béke szigetének: az elmúlt bő egy évtizedben is bőséggel láthattunk konfliktusokat a térségben, a tavaly októberi, Izrael ellen a Gázai övezetből indított terrortámadás után pedig sok szakértő figyelmeztetett arra, hogy az egész régió lángba borulhat. Idénre ez a jóslat be is teljesült, de a harcok végét még messze nem látjuk. Nézzük, mik is voltak a fontosabb események idén.
Kínkeserves éve volt a magyar gazdaságnak 2023. Az első fél évben recesszióban ragadtunk, az év egésze pedig az utóbbi 30 év harmadik legnagyobb gazdasági visszaesését hozza, ha a mezőgazdaság véletlenszerű felhúzó hatásával nem számolunk. A jó hír, hogy jövőre ennél csak jobb jöhet.
Egy hosszú évekig túlértékelt magyar lakáspiacot talált telibe a száguldó infláció és a megemelkedett kamatkörnyezet 2022-ben, hogy aztán ennek negatív hatásait jórészt a most magunk mögött hagyott évben éljük át. Évtizedes rekordok dőltek meg a lakások és a lakáshitelek piacán: a tranzakciószám 2013 óta nem volt ilyen alacsony, a lakásárak szintén tíz év után most csökkentek először. A 2008-as krach után három év kellett ahhoz, hogy reálértéken akkorát zuhanjanak a lakásárak, mint most egyetlen év leforgása alatt. Bár a lakáshitel-felvételek lefeleződése is a 2008-as pénzügyi válságot idézi, banki indikátorok egész sora bizonyítja, hogy 2023 nem egy újabb magyar hitelválság éve volt. Nem 2008 szelleme kísért minket, és várhatóan jövőre sem fog.
Felemás éven vagyunk túl, de az biztos, hogy 2023 egyik nagy sztorija az infláció volt a gazdaságban. Az év elején még több mint negyedszázados csúcsot láttunk az áremelkedésben, majd az ősz már arról a bravúrról szólt, hogy sikerült 10 százalék alá szorítani az inflációt. Ez persze még mindig lényegesen magasabb a korábbi éveknél.
A ChatGPT új fejezetet nyitott a mesterséges intelligencia történetében, és elindította a generatív AI-robbanást. 2023-ban szinte hetente jelentették be az új AI-modelleket, magyar emberek tömegei kezdtek el társalogni a Chat GPT-vel és gyakorlatilag minden épkézláb menedzsment azon kezdett el lázasan dolgozni, az ő cégük hogyan ülhet fel az AI-vonatra, ez történik éppen Magyarországon is. A mesterséges intelligencia szabályozása közben rohamléptekben követi az eseményeket, az EU máris lépett. Mindennek tetejébe év végén jött a Sam Altman kirúgási dráma. Mutatjuk, miért volt 2023 egyik top sztorija az AI.
Nagyon izgalmas időszakában van az autóipar, masszív kihívásokat és átalakulást hoztak a globális elektrifikációs törekvések, melyek árnyékában egy új globális szereplő kezdett el felemelkedni. A kínai vezetés nagyon jól felismerte az autóiparban kínálkozó lehetőséget és szálkásra gyúrta nemzeti bajnokait, amelyek először a hazai piacukon vették át az irányítást, majd az idei évben már elég erőteljesen a globális törekvéseikre fókuszáltak. Ráadásul az előrejelzések abba az irányba mutatnak, hogy ez még csak a kezdet és a következő 5-10 évben jelentősen átalakíthatják a globális autóipari erőviszonyokat a kínaiak. Ráadásul európai terveikben nagyon úgy néz ki, hogy Magyarország is fontos szerepet kaphat.
Egy globális és egy magyar bankfúziót is feljegyezhettünk idén a gazdaságtörténeti események listájára: egy mini bankválság kellős közepén március 19-én bejelentették, hogy a világ egyik legnagyobb globális bankja, a svájci UBS felvásárlás révén menti meg a csődtől legnagyobb hazai versenytársát, a Credit Suisse-t. E kényszerházasság pozitív ellenpéldája volt a legnagyobb itthoni esemény: május 1-jével egy hármas bankfúzió eredményeként létrejött az ország második legnagyobb hitelintézete, az MBH Bank. Ez utóbbit leszámítva is bővelkedett az M&A-tranzakciókban a hazai pénzügyi szektor két nagy ága: az 1000 milliárd feletti rekordnyereséget elérő bankszektor és a veszteség elkerüléséért küzdő biztosítási ágazat. Nézzük, mi minden történt!
A 2015–2016-os migránsválság óta 2023-ban volt a legsúlyosabb a bevándorlási helyzet Európában, évek óta nem látott számú menekült és gazdasági bevándorló érkezett a földrészre. Eközben az izraeli–palesztin konfliktus újbóli erőteljes kiéleződése Európában is éreztette a hatását, ahol a jobbára muszlim vallású bevándorlók palesztinpárti és Izrael-ellenes jelszavakkal vonultak az utcákra, és több helyen is összecsaptak szélsőjobboldali ellentüntetőkkel. A bevándorlás fokozódása a bevándorlásellenes erőknek kedvezett: Európa-szerte törnek előre a radikális jobboldali pártok.
Fogalmazhatnánk cizelláltabban is, de a lényeg ez marad: „fullba tolta” az állam idén az állampapírokat, és nemcsak a lakossági, hanem az intézmény befektetők számára is. Hogy miért? A hazai befektetői arány és az árazási mozgástér növelése érdekében szerettek volna minél több pénzt állampapírokba terelni. Hogy megérte? A köztes cél teljesült, a lakosság kezében lévő állampapír-állomány sosem volt még ilyen magas szinten, és az intézményi szereplők is jelentős állományt halmoztak fel. De van mindennek árnyoldala is: brutális szintre hízott az államháztartás kamatfizetési kötelezettsége és a kiszámítható befektetési környezeten is csorba esett. Nézzük, mik voltak a főbb állampapír-piaci történések 2023-ban.
Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.
Idén átlépi az 5 milliárd eurót a kezelt vagyon.
És mindkettőben nagyban benne van a keze Trumpnak.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Jól bírják a feltörekvő devizák az első Trump-döntéseket.
A szlovák hírszerzés szigorúan nyomon követi az eseményeket.
Folyamatosan nő a tilalmat bevezető kórházak száma az országban.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
